HTML

Száguldó cirkusz blog

Utolsó kommentek

Az Ezüstnyíl-legenda nyomában

2010.01.27. 14:25 Real Simon says

A Mercedes GP bemutatója kapcsán sok szó esett mostanában az Ezüstnyíl-legendáról. Meglepő, de az újabb kutatások szerint nem a Mercedes, hanem a fő konkurens Auto Union versenyautóira használták eredetileg az Ezüstnyíl kifejezést. A Mercedes csak később jelent meg ezüstszínű autóival a porondon; a hangzatos sztori pedig csak Alfred Neubauer memoárjában jelent meg először a csillagosokra vonatkoztatva.

 

A történet az 1934. júniusában, a Nürburgringen megtartott Eifelrennenre vezethető vissza. A hagyomány szerint az edzések előtt kiderült, hogy a három Mercedes W25 egy kilogrammal nehezebb, mint a szabályok által megengedett legnagyobb tömeg (750 kg). A mérnökök összedugták a fejüket, és úgy döntöttek, nem szerelnek ki semmit a kocsikból, inkább lekaparják a fehér festéket a versenyautókról. Német sporttörténészek szerint az angol BBC rádió riportere használta először a „silver arrows” kifejezést a győzelem felé haladó Mercedesek szinonimájaként. Ezzel megszületett az Ezüstnyíl-legenda.

 

Legújabb kutatások szerint azonban a fenti történet csak a Mercedes versenycsapatát dirigáló Alfred Neubauer 1958-ban megjelent emlékirataiban tűnik fel először a csillagos márkára vonatkoztatva; az 1934-es Eifelrennen szemtanúi közül senki sem jegyzett fel hasonlót. Az ADAC archívumában megőrizték az összes nemzetközi verseny technikai dokumentációját, melyekből kiderül, hogy 1934-ben hengerűrtartalom szerint értékelték az egyes kategóriákban részt vevő autókat, súlykorlátozás nem volt. Ezen a ponton pedig megdől a 750 kg-os minimális súly elmélete.

 

Ráadásul a korabeli fekete-fehér fotók tanúsága alapján a versenyautók súlyát kerekek nélkül mérték, ami sokkal logikusabb utat jelentett volna a súlyhatár alá kerüléshez, mint a festékréteg fáradságos lekaparása. Ezen túlmenően a szabályok előírták, hogy a versenyautóknak technikailag ugyanabban az állapotban kell rajthoz állniuk a versenyen, amilyenben az edzéseken részt vettek, egy ilyen változtatás tehát kizárást vont volna maga után.

 

A fényképeken az is tisztán látszik, hogy az Auto Unionok már az Eifelrennent megelőző avusi (Berlin) viadalon ezüstösen csillogó színben pompáztak, ami kétséget kizáróan alátámasztja, hogy az eredeti Ezüstnyilakat bizony a konkurens gyártó építette.

 

A Mercedes márka azonban mára úgy összeforrott az Ezüstnyíl kifejezéssel, hogy valószínűleg máglyára küldenék, aki ennek az ellenkezőjét állítja…

10 komment

Címkék: auto union nürburgring legenda ezüstnyíl mercedes gp eifelrennen neubauer

A bejegyzés trackback címe:

https://f1cirkusz.blog.hu/api/trackback/id/tr552211601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_151605 2010.02.21. 11:54:20

Tudtommal először 1932-ben egy Mercedes tűnt fel ezüstszíneben a versenypályákon. Az 1932-es Avuson megrendezett viadalon Manfred von Brauchitsch Mercedes-Benz SSKL-je ezüstszínben pompázott és a spíker már ekkor „ezüst nyílnak” nevezte a későbbi győztes versenygépét. (A fekete-fehér fotókon jól látszik, hogy von Brauchtisch autója nem fehér, hanem ezüstszínű.) Szintén a fotók tanuskodnak arról, hogy az 1934-es avusi vidalnak mindkét csapat ezüstszínű autóval vágott neki, igaz, ugyan, hogy az edzés után a Mercedes inkább összepakolt és a bemutatkozásra csak később a Eifelrennen került sor. Von Brauchtisch később az NDK-ban kiadott önéletrajzába is úgy emlékszik vissza, hogy 1934-ben a kezdetektől fogva ezüstszínűek voltak a Mercik. A két világháború között a "Silberpfeile" kifejezézést, mind az Auto Union, mind pedig a Mercedes autóira használták. Hogy mégis meg tudják őket különböztetni, az Auto Union végül a "Silberfisch", azaz az Ezüsthal elnevezést vette fel. A háború után a Daimler-Benz levédette a Silberpfeil szót, de az Audival, mint az Auto Union jogi örökösével megegyeztek, hogy később egyetlen modellt sem hívnak Silberpfeilnak, csupán a versenyautókra használják ezt a kifejezést. (A történeti érdekesség, hogy a háború után 1958 és 64 között az Auto Union tulajdonosa a Daimler-Benz volt, és csak 1964-ben adták el a részvények többségét a Volkswagennek.)

Ismeretlen_148360 2010.02.22. 09:18:17

Köszi a kommentet, ez igazi pluszt jelent!

Ismeretlen_151605 2010.02.22. 16:22:11

A "mondas szerint" Manfred von Brauchtisch szájából azt a mondat hangzott el a verseny előestéjén, hogy "Lassen Sie sich etwas einfallen, sonst sind wir kide Lackierten." Magyarul el annyit tesz, hogy "Találjon ki valamit, különben benne vagyunk a pácban." Kicsit nehéz ezt magyarul visszadni, de a lényeg, hogy a Lackirten szóból jött a gondolat Neubauernél, hogy a lakkozást, vagyis a festés le kaparják. Egyéiránt, már csak azért sem igaz ez a történet, mert egyetlen szemtanú sem emlékezett a festékkaparásra, ráadásul az edzésen készült összes fotón ezüst színűek voltak a Mercik. Az más kérdés, hogy a propaganda célok miatt gyorsan felkapta a sajtó az Ezüstnyíl kifejezést, de jó pár évig az Auto Union autóira is használták ezt a szót. Apropó propaganda. Az ominózus Eifel versenyt ugyan von Brauchtisch nyerte, de nagyon sokáig Fagioli állt nyerésre, de a csapatvezetés politikai okokból – a Führer kilátogatott a versenyre és német győzelmet várt - kitette a jelzést, hogy engedje előre von Brauchtisch-t. Fagioli meg is tette ezt, ám a boxkiállás közben összeveszett Neubauerrel és a pályára visszatérve üldözni kezdte csapattársát. Amikor Neubauer újra a depóba rendelte, az lehajtott a pálya szélére és ott hagyta az autóját, megfosztva ezzel a csapatot a kettős győzelem lehetőségétől... A második helyen egyébként a hegyek királya Hans Stuck végzett az Auto Unionnal.

Ismeretlen_151605 2010.02.22. 16:25:55

elnézést az elütésekért... die Lackierten akart lenni, nem kide:-)

Ismeretlen_148360 2010.02.23. 09:39:18

Ámulok és bámulok a tájékozottságodon! Ez tetszik, köszönöm a kiegészítéseket!:) Én úgy tudom, hogy a korabeli fekete-fehér fotókon elég nehéz megkülönböztetni a fehér és az ezüst színt, ezért is van annyi vita a valódi színezésekről. Az, hogy amikor ez téma lett (most akkor a Mercedes, vagy az Auto Union volt először ezüstszínű?), senki nem emlékezett már a pontos részletekre. De talán így is van ez jól, így születnek a legendák. A másik: nemcsak Fagioli került ilyen helyzetbe, hanem pl. Nuvolari is az 1938-as Eifelrennenen. Neki is megmondták, hogy hagyni kell a németeket nyerni (pedig Hitler és Mussolini szövetségesek voltak...), és ő is összeveszett a csapatvezetéssel emiatt. A csapatsorrend nem mai találmány...

Ismeretlen_151605 2010.02.23. 15:40:28

Igazából az élő rádióközvetítés hanganyaga is megmaradt, amint a riporter azt mondja: "Das ist eine Überraschung. Eben kommt der silberne Pfeil von Manfred Brauchitsch..." Egyébként nem rég láttam az egyik német adón a egy 50 perces filmet a hitleri Németország autósportjától és abban is benne volt ezt a rádiótudósítás. Az 1932-es AVUS-i győzelem egyébként tényleg hatalmas meglepetés volt. A Mercedes SSKL, amely csak "száguldó uborkának" csúfoltak alakja amiatt, 600 kilóval volt nehezebb, mint a Bugatti, Alfák és Maseratik! Szóval elég nagy meglepetés volt, hogy Rudi Caracciola csak második lett az Alfával. De lényeg a lényeg, az Ezüstnyíl legenda tényleg csak kitaláció. Tulajdonképpen Neubauer agyszüleménye, amely annyira beitta magát a közdutaba, hogy már mindenki elhiszi. Ha már csapatutasításnál tartunk. Az 1936-os Tipolisi Nagydíjon is volt hasonló. Akkor Hans Stuck állt nyerésre, de az utolsó métereken el kellett engednie Achille Varzi, aki ugya olasz volt és akkoriba Líbia olasz gyarmatnak számított... A Mercinél pedig az 1955-ös Antree-i verseny gyanús. Bár Fangio élete végéig tagadta, de szerintem ő ott elengedre Stirling Mosst. Akkoriban a Mercedesnek úgy kellett Angliában a jó sajtó, mint egy falat kenyér. A háború után nagyon nehezen emésztették meg a a nyugati népek, hogy a német autósport megint földbe döngöl mindenkit. 1952-ben például Le Mans-ban kifütyülték a Mercedes csapatát, amikor megnyerték a 24 órás Le Mans-i versenyt... A Mercedesnek akkoriban szárnyalt az eladása és Nagy-Britania nagy piac volt..."Win in Sunday, sell in Monday..." v agy hogy is mondják Amerikában:-)

Ismeretlen_148360 2010.02.24. 10:11:56

Lehet, hogy az a Mercedes 600 kilóval nehezebb volt, de a hatalmas motorja miatt (akkoriban még nem voltak korlátozások) legalább 200 LE-vel erősebb is... Az Avuson meg nem nagyon volt kanyar, csak két hosszú egyenes, azt' annyi. Ami az 1955-ös Brit GP-t illeti: miért nem lehet ezt ennyiben hagyni? Fangio élete végéig azt mondta, hogy Moss azon a napon jobb volt, Moss meg azt mondja, nem tudja, Fangio engedte-e nyerni. Ez ÍGY EGY LEGENDA, ne piszkáljuk már! :) Mit érne az autóversenyzés legendák nélkül?

Ismeretlen_149536 2010.06.15. 21:48:12

Hihetetlen milyen részletek bukkannak fel a múltból. Köszi az élményt mindkettőtöknek!

issimus 2010.06.19. 18:42:59

Mégis igaz a festéklekaparós sztori! egy rahedli fénykép került elő amelyet történetesen egy magyar fotós készített az 1934-es Eifel-versenyen. Glass Zoltan fotóit a brit nemezeti média múzeumban találták meg, amelyeken az edzésen fehérek voltak a merci autói. a versenyen pedig ezüst színűek, a felnik pedig fehérek, mert arról nem kaparták le a festéket... szép kis fordulat! Korábban Paul Pietsch és Hermann Lang is kiálltak a festéklekaparós sztori mellett. VAlószínűleg a "befenntes" újságírók találták ki, hogy csak mese? Az NSO is megírta, hogy kizárt, hogy lekapatrák volna a festéket. Nos felült az ottani kolléga is arra a lóra:-)

Ismeretlen_60194 2010.07.16. 20:06:50

Találtam egy cikket Sauberrel a 40 évéről (magyarra fordított interjú) Ott a következő van: "Miként született meg az Ezüstnyíl? - 1989 márciusában a Sauber-Mercedes C9 modell sötétkék fényezéssel már készen állt a szuzukai nyitó futamra. Niefer professzor szerette volna, hogy a kocsi ezüstszínű legyen, ám az igazgatótanács tagjai féltek a kudarctól, ezért nem akartak ehhez hozzájárulni. Erre az elnök megkért, hogy a Genfi Autószalonra már ezüstre festve vigyem el az autót, hisz ez az egyik legfontosabb kiállítás. Persze a dolgok nem mentek gyorsan, ám egyszer átkarolt, és közölte: "Ezek mind olyanok, mint a gyáva macskák! Fesd át az autót." A legnagyobb titokban átfestettük a kocsikat, így megszületett az Ezüstnyíl. Már Szuzukában megnyertük az első és második helyet, és az év végén az egyéni és a csapat világbajnoki címet is besöpörtük a sportautók kategóriájában, ráadásul Le Mans-ban is mienk lett az első két hely. Ettől kezdve már mindenki bízott bennünk."
Száguldó cirkusz