HTML

Száguldó cirkusz blog

Utolsó kommentek

Ázsia növekvő szerepe az F1-ben (2. rész): Kína, a sárkány farka

2010.04.13. 11:08 Real Simon says

A Formula-1 hat évtizedes múltjára visszatekintve látható, hogy alapvetően európai tradíciók alapján formálódott a sportág. De hátsó ajtón már dörömbölnek az ázsiai országok, gyártók és versenyzők, melyek egyre nagyobb helyet követelnek maguknak a száguldó cirkusz világtérképén. Sorozatunk 2. részében a hétvégi Kínai Nagydíj F-1-es történetét mutatjuk be.

Szöveg: Varga Viktória, Simon István

Amikor az Egyesült Államok elnöke, Ronald Reagan 1984 tavaszán Kínába látogatott, így fogalmazott: „A nagy Csendes-óceáni medence, összes nemzetével és növekedési-fejlődési potenciáljával – ez a jövő”. Húsz évvel később, 2004-ben a Formula-1 is megérkezett abba az országba, ahol az autósportnak addig csekély hagyománya volt.


Kína látványos gazdasági fejlődése 1977-től, Teng-Hsziao Ping reformjainak köszönhetően indult meg. A kínai elnök gazdasági reformja és a nyitás politikája stabilitást és hatalmas mértékű gazdasági és technikai fejlődést eredményezett, amely a mai napig tart. A hatalmas országban a világ harmadik legnagyobb gazdasága - egy furcsa, központilag irányított, de jellegében kapitalista konjunktúra - működik. Az ország GDP-jének hozzájárulása a világgazdaság teljesítményéhez az 1978-as 2,3 százalékról 2007-re 9,2 százalékra növekedett. De talán még ennél is beszédesebb adat, hogy az ázsiai állam valutatartalékai megegyeznek az USA államadósságával!

Kínát valójában már közel hat évtizedes kapcsolat fűzi az nemzetközi autó- és motorsporthoz. 1954 óta minden év novemberében megrendezik a Macau Grand Prix-t, Makaó utcai pályáján, ahol egy versenyhétvégén több mint 300 autó- és motorversenyző mérkőzik meg különböző kategóriákban. A hétvége csúcspontja a Formula-3-as futam, melyben olyan később híressé vált F1-es pilóták is nyertek már, mint Ayrton Senna, Michael Schumacher, Mika Häkkinen, vagy David Coulthard.

Egy Formula–1-es Kínai Nagydíj megrendezésének gondolata már az 1990-es évek közepén felvetődött. Az akkori tervek szerint az ország déli részén levő Guangdong tartománybeli Csuhajban rendezték volna meg a futamot. Ekkor azonban még egyoldalú érdek fűződött a Kínában rendezendő nagydíjhoz, a Formula-1 vezetője nem érezte oly nagy szükségét (nem volt gazdasági kényszer) a kínai futam megrendezésének. A kínai gazdaság világméretű térhódítása azonban az 1990-es évek végére rendkívüli méreteket öltött, és ezt már Bernie Ecclestone stábja sem hagyhatta figyelmen kívül. A FOM vezére 2000-ben megkezdte a tárgyalásokat a kínai kormánnyal, és 2002 októberében aláírták a szerződést egy modern versenypálya megépítéséről Kína legnagyobb ipari városa, Sanghaj mellett.

A pálya tervezésére ezúttal is Hermann Tilke kapott megbízást (ki más?!). A futurisztikus elemekben is bővelkedő létesítmény, amely egy mocsaras területen, több száz polisztirol-oszlop földbe döngölése után készült el, 2004 márciusában már készen állt a mezőny fogadására. A beruházás költsége elérte a 450 millió dollárt, amit teljes egészében a kínai kormány állt, és amely az új ázsiai pályák között a legdrágábbnak mondható. A Shanghai International Circuit a kínai nemzet nagyságának egyik jelképe lett, és 2004. szeptember 26-án nagy sikerrel megrendezték az első Kínai Nagydíjat.

A multinacionális cégek által Kínában gyártott termékek megfelelő minősége – a Formula-1-es promóciónak is köszönhetően – világszerte ismertté tettek több kínai márkát. (Bejing, Hanjin…) Az autóversenyek hatása lemérhető az iparban is: Kína 2009-re a világ második legnagyobb autógyártója lett Japán mögött, megelőzve a gazdasági válság által sújtott Egyesült Államokat. Közvetve az erőteljesen fellendült kínai autógyártás is hozzájárult ahhoz, hogy a Toyota 2009-ben kivonult a száguldó cirkuszból. A japán vállalat a korábbi években az F1-be pumpált éves költségvetését (400-440 millió dollár) jelenleg egy kínai kutató-fejlesztő központ építésére fordítja, amely szintén Sanghajban épül fel.

Bár komoly kínai támogatók – egy-két kivétellel, mint a Renault-val 2004-ben partnerségre lépő Hanjin Shipping, vagy a McLarent szponzoráló Aigo – még nem jelentkeztek a szériában, ám egy ilyen hatalmas piac, - mely több mint egymilliárd embert érint-  óriási gazdasági lehetőségeket jelentett.

Az elmúlt években számos európai autógyártó (köztük a Volkswagen, a Ford és a Fiat) hozott létre vegyesvállalatokat Kínában, a gazdasági válságtól érzékenyen érintett presztízsmárkák - SAAB, Jaguar – pedig kínai befektetők kezébe kerültek. A legtöbb luxusmárka, mint a Ferrari, a Maserati, vagy a Porsche pedig ma már a második legnagyobb piacaként tekint Kínára az Egyesült Államok után. A hatalmas, nyitott piac óriási mennyiségben vesz át minőségi termékeket Európa országaiból. Persze Kínának is egyre jobban érzékelhető hasznot hoz az autóipar: a Formula-1 jelenléte például jelentősen megnövelte az idegenforgalmi bevételeket, és természetesen a kapcsolódó szolgáltatások bevételeit is.

Jelenleg egyetlen kínai pilóta található a nemzetközi névsorban, Ho-Pin Tung személyében, aki harmadik számú versenyzőként kapott lehetőséget a Renault csapatánál. A Hollandiában született Tungot a Gravity Sports Management támogatja, melyben Gérard Lopez, a Renault többségi tulajdonát felvásárló Genii Capital tulajdonosa is érdekelt. Tung tavaly decemberben, Jerezben körözhetett az F1-es Renault-val, és sokáig úgy tűnt, ő lesz Robert Kubica csapattársa. Végül azonban jelentősebb szponzori háttere miatt Vitalij Petrov kiütötte a nyeregből. Ho-Pin Tung két bajnoki címmel is büszkélkedhet: 2003-ban a Formula BMW Ázsia bajnoka, majd 2006-ban a német F3 bajnoka lett. A tavalyi évben, a Superleague Formula bajnokságban szerepelt.

Korábban Cheng Cong-Fu számított Kína F1-es reménységének, aki 2003-ban részt vett a McLaren fejlesztési programjában. A pekingi születésű versenyző 2001-ben kezdte meg formula kategóriás karrierjét, és rá egy évre a Formula Renault ázsiai bajnoka lett. Ezt követően 2006-ig a F-Renault 2.0-ban rótta a köröket, legsikeresebb éve 2005 volt, amikor a F-Renault téli sorozatának végén a bajnoki tabella 2. helyét foglalhatta el. 2006-ban csatlakozott az A1 GP Team China csapatához. 2007-ben a brit Formula-3-ban a 2. helyen zárta a szezont, tavaly pedig a nürburgringi 24 órás versenyen a dobogó harmadik fokára állhatott fel.

Mint a fentiekből is látszik, a kínai versenyzők – a várakozásokkal szemben – nem árasztották el a világ autósportját. Tavaly azonban elindult egy figyelemre méltó kezdeményezés, melynek célja az utánpótlás-nevelés. A Changan Ford/Mazda Autótársaság (CFMA) és a Formula Racing Development (FRD) összefogott, hogy minél több kínai és távol-keleti tehetséget vonzzon be a sport vérkeringésébe. Közösen indították el a Changan Ford Racing Team projektet a kínai túraautó-bajnokságban (CTCC), olyan fiatal pilótákkal, akik korábban már versenyeztek az A1GP-sorozatban. Teng Ji-Csiang, Martin Chao és Andy Chao-Jun neveire érdemes lesz odafigyelni, mert talán közülük kerül ki Kína első F1-es versenyzője.

Egyelőre azonban az is kérdéses, hogy egyáltalán lesz-e Kínai Nagydíj az elkövetkező években. Az első versenyeket kísérő óriási figyelem, a teltházas előadások után mára érezhetően lankadt az érdeklődés az F1 iránt. Egyre kevesebb jegyet adtak el, amit a hatalmas, 200-210 ezer ember befogadására alkalmas lelátók foghíjassága a tévén keresztül is megmutatott a világnak. Úgy hírlik, a verseny főtámogatója, a Sinopec állami olajipari vállalat ez év végén kiszáll a buliból, így a kínaiak nézhetnek új névadó szponzor után.

Bernie Ecclestone az ázsiai futamok televíziós nézettségi rátájának növelésében látja a közönség érdeklődésének visszacsalogatását. Egyre határozottabban kéri az Európától távoli helyszíneket éjszakai futamok rendezésére, amivel a Formula-1 törzsközönségének, továbbá a televíziós reklámozóknak kíván kedvezni. Csakhogy a kínaiak nem akarnak újabb nagyberuházást végrehajtani az alig hat éve átadott pályán (a világítási rendszer kiépítése újabb milliókba kerülne), ezért fennáll a veszélye, hogy a Kínai Nagydíj 2011-ben már nem lesz része az F1-es versenynaptárnak.

Ebből levonható, hogy a hatalmas gazdaság számára már a Formula-1 által nyújtott lehetőségek is szűknek tűnnek. Fordult a kocka: mostanra Ecclestone és aszáguldó cirkusz került olyan helyzetbe, hogy nem engedhetik meg maguknak Kína elvesztését. Az észak-amerikai piac elvesztése (közvetetten) a Toyota, a BMW és a Honda kivonulásához vezetett. Ezek után az egymilliárdos kínai piac elvesztése garantáltan palotaforradalmat robbantana ki a csapatok körében.

6 komment

Címkék: üzlet gazdaság f1 ázsia sanghaj makaó gp rendező kínai gp

A bejegyzés trackback címe:

https://f1cirkusz.blog.hu/api/trackback/id/tr442211761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gardendesigner 2010.04.14. 08:00:37

Azért az a Forma1 kapcsán is jól érzékelhető, hogy Kína rövidesen meghódítja az egész világot (eddig csak a 80 %-át). Egy kínai az államtól 5000 dollár körüli összeget kap, ha át akar települni egy másik országba, a lényeg az, hogy kínai termékeket vigyen a vállalkozásába, és lehetőleg vegyes vállaltot alakítson, hogy haza is adózzon. Ez az igazi állammonopolista kapitalizmus, még ha a politikai berendezkedés kommunista is....Bernie bácsinak igyekezni kell, ha nem akarja elveszíteni a kínai piacot...

Ismeretlen_148360 2010.04.14. 09:08:25

Állammonopolista kapitalizmus... Durva! :)

Ismeretlen_148360 2010.04.14. 13:58:20

Nekem amúgy nem igazán tetszik a sanghaji pálya. Lélektelen, elvesznek rajta (benne) az autók, az emberek. Azért jöhetne már a hétvége...

gardendesigner 2010.04.14. 15:11:57

Két hét szünet után én már azt sem bánom, ha egy mezőn szaladgálnak :)Van tipp a hétvégére?

Ismeretlen_148360 2010.04.14. 22:50:05

Sosem tippelek (na jó, nagyon ritkán). Szerintem Hamilton. De ha vasárnap esni fog (ahogy most kinéz), akármi lehet.

Ismeretlen_149536 2010.04.15. 21:58:52

Sosem gondolkoztam ilyen összefüggéseken, szuper cikk lett, drakulálok mindkettőtöknek! Kína megteheti ezt: hagyja magát befűzni, majd amikor már nem fűződik hozzá érdeke, dobja a partnert. Csak közben kilopódott a tudás a buliból, és a kínai nem felejti el ezt a tudást.
Száguldó cirkusz
süti beállítások módosítása