Az egyhónapos nyári szünet után, augusztus utolsó hétvégéjén Belgiumba költözik a Formula-1 mezőnye. Spa-Francorchamps egy lendületes, izgalmas, kihívásokkal teli versenypálya, amit minden valamire való autóversenyző imád, és ahol mindent áthat a történelem szelleme. (KG)

Habár az évtizedek során az eredeti, 14 kilométeres hosszát jelentősen megkurtították, több mint 7 kilométerével még így is ez a leghosszabb pálya a versenynaptárban.

Az Ardennekben található aszfaltcsík legismertebb pontja az Eau Rouge („vörös víz”) nevű kanyarkombináció. Nevét a pálya alatt csordogáló patakról kapta, amit a talajból kioldott ásványi anyagok vörös színűre festenek. A La Source hajtűből egy völgybe érkezve, egy enyhe balos hajlat után erőteljesen jobbra ível a pálya, neki a hegynek. Néhány másodpercig szinte csak az eget látják a pilóták, amíg el nem érik az emelkedő tetejét - nem lehet tudni pontosan, mi vár ott rájuk. Ez a kanyar meglepte már Alessandro Zanardit (Lotus, 1993) Jacques Villeneuve-öt (BAR, 1999) és Giancarlo Fisichellát (Renault, 2006) is: mindhárman a gumikordonnak csapódtak, de csak Zanardinak esett komolyabb baja.

Hullámvasútra hasonlít ez a lélegzetelállító bal-jobb-bal kombináció, ami egyértelműen a versenyzők kedvenc kanyarja. A V8-as motorok bevezetése (2006) óta már gázelvétel nélkül száguldanak át rajta a pilóták, hatodik fokozatban, közel 300 km/órás sebességgel. Eközben nemcsak 3-4G-s oldalirányú, de –3,5G függőleges terhelést is el kell viselniük. Ez az egyetlen kanyar a száguldó cirkuszban, ahol negatív oldalirányú erő hat a vezetőre.



Mivel a pálya főként elnyújtott, padlógázas egyenesekből, gyors és közepes tempójú kanyarokból áll, a hangsúly az aerodinamikai hatékonyságra helyeződik. A felfüggesztést sokkal keményebbre hangolják az áltagosnál, viszont az autók alvázát magasra állítják, ugyanis az Eau Rouge-ban akár 2,5 cm-t is mozoghatnak az autók függőlegesen.

Spa roppant megterhelő a motorok számára. Az F1-esek a La Source-tól egészen a Les Combes-ig 23 másodpercen keresztül padlógázzal autóznak – ez a leghosszabb teligázas szakasz, amióta nincs nagydíj Indianapolisban. A szakasz kellős közepén, az Eau Rouge-ban a függőleges és oldalirányú erőhatások miatt extra kompresszió keletkezik a motorban, ami kimaradásot okozhat a V8-asok működésében, kenésében.

A belga pálya nem a fékekről szól. Csupán három komolyabb féktáv van: az első (La Source), az ötödik (Les Combes) és az utolsó (Buszmegálló) kanyarok előtt. Ezek közül a Buszmegálló a legnehezebb, ahol 140 méter alatt 200 km/órát lassulnak a versenyautók, ezalatt pedig 5,2 G nehezedik a versenyzőkre.

Spa további jellegzetessége a kiszámíthatatlan időjárás. Az Ardennek sűrűjében kanyargózó aszfaltcsíkon az évek során számtalanszor előfordult már, hogy míg a pálya egyik részén szakadt az eső, addig a másik felén csontszáraz volt az aszfalt.

A hétvégi futamon debütál a Renault F-csatornája, a Ferrari és a Force India új diffúzora, de a legfontosabb esemény mégis az lesz, hogy Rubens Barrichello most ünnepli 300. GP-részvételét. Ugyanott, ahol 1994-ben a Jordan-Harttal élete első pole pozícióját szerezte. Full respect, Rubens!

Tech_file
Circuit de Spa-Francorchamps

Pályahossz: 7,004 km
Versenytáv: 308,052 km
Padlógáz: 72%
Fékek igénybevétele: alacsony
Leszorítóerő: közepes (10/4)
Gumikopás: közepes

2009-es eredmények:
Pole pozíció: 1:46,308 (237,183 km/h) G. Fisichella (Force India-Mercedes)
Leggyorsabb kör: 1:47,263 (235,070 km/h) S. Vettel (Red Bull-Renault)
Csúcssebesség: 330,7 km/h L. Badoer (Ferrari)