Lassan „hungarizálódik” a Williams csapat: immár nemcsak magyar szponzoruk, hanem magyar munkatársuk is van. A csapat pálya menti otthonában négy kolléganője mellett Hübner Annamária fogadja a vendégeket. (L.A.)

„Az egyetem mellett félállást vállaltam egy cateringes cégnél, onnan hívtak három évvel ezelőtt az F1-be besegíteni” – meséli a magyar szülőktől Linzben (Ausztria) született csinos hölgy mosolyogva. Akkor még nem igazán ismerte a Formula-1et. „Emlékszem, az első gondolatom az volt, hogy ha ebben a környezetben kell dolgoznom, akkor biztos miniszoknyát kell hordanom.” A három évvel ezelőtti beugrás után az idén visszahívták besegíteni két futam erejéig. A vége aztán az lett, hogy az egész európai szezonra marasztalták.

Hübner Annamari, az F1-es depó legbájosabb hosztesszlánya munka közben a Williams csapatnál

Titulusa szerint Annamari hostess a csapatnál. Széles mosollyal fogadja a csapat lakóbuszába betérő vendégeket, udvariasan megkérdezi, kit keresnek, hozhat-e inni; reggel, illetve ebédidőben pedig étellel kínálja őket. De a hivatalos munkaköri leíráson jóval túlterjed a munkaköre. Vajon hogyan telik a csapattagok szempontjából a versenyhétvége?

„A Williams gyakorlata számos ponton eltér a többiekétől. Itt mi hostessek is hivatalos csapattagok vagyunk, míg a többiek általában külső cégektől rendelik a felszolgáló személyzetet. Mi együtt utazunk, lakunk, sírunk és nevetünk a csapattal. Ez azért minőségi előny a többiekhez képest” – mondja csillogó szemmel Annamari. Négy hölgy feladata a háziasszonyi szerepkör ellátása, amibe beletartozik az is, hogy ők érkeznek a versenyek helyszíneire először. „Mi általában már a futam előtt öt nappal, kedden jövünk, akárcsak a felszerelés javát szállító csapat.” A box, vagyis a garázs berendezése és a lakóautókból és a köztük lévő tér módszeres beépítéséből emelt motorhome építése is ekkor kezdődik. „Sokszor láttam már, mégis mindig lenyűgöz, hogy a pályák kihalt betondzsungeléből néhány óra alatt hogyan nő ki egy ilyen üveg- és acélpalota-város, mint amilyen a hétvégén körülvesz minket” – magyarázza az egyébként pszichológusnak tanuló ifjú hölgy. A Williams csapatközpontját hatan építik – de persze mindenki besegít, aki ott van velük. „A székeket, asztalokat, könnyebb tárgyakat mi is szoktuk pakolni. Meg aztán a hűtőgépeket töltjük föl üdítővel, beüzemeljük a kávégépeket, letörlünk, lemosunk mindent… Szóval, nem unatkozunk”.

A csapat 80 tagú (az egyik legkisebb a mezőnyben), szerdán már mindenki a pályán dolgozik, akkor a többség még csak vacsorát kap itt, de csütörtöktől már reggelitől vacsoráig felszolgálnak mindenkinek. A pilóták csütörtök dél körül érkeznek ki a pályára, péntektől pedig a vendégek és az újságírók duplájára emelik az ellátandó létszámot. „Néha fárasztó ez a munka, de nagyon szeretem csinálni. Olyan családias nálunk a légkör, hogy mindenki szereti a munkáját. Mindenki tegeződik, keresztnéven szólítjuk egymást, a főnökök gyakran körbejárnak, és mindenkinek – így nekünk is – megköszönik a munkáját. Szerintem a Williams a legbarátságosabb csapat a Formula-1-ben” – vélekedik a legcsinosabb csapattag, aki egyébként a pilótákkal is jóban van. „Nicóval [Hülkenberg] szoktunk néha viccelődni, ő fiatal és nagyon közvetlen. Rubens [Barrichello] már kicsit zárkózottabb egyéniség, de néha ő is elengedi magát. Roppant kedves tud lenni. De senki ne gondolja, hogy azért, mert velük dolgozom, minden nap órákat beszélgetek velük. Itt mindig mindenki nagyon elfoglalt. Ilyen a Formula-1.”