Így néz ki egy 1951-es Alfa Romeo Tipo 159 versenygép kormánykereke. Bár ez a modell már 60 éves, és egy olyan kor emléke, amikor Formula-1-es autót vezetni olyan volt, mint egy ágyúgolyót meglovagolni. A versenyzők keményen küzdöttek a kocsikban, de a volán semmi másra sem szolgált, mint a kocsi irányítására (és esetenként erős kapaszkodásra…).

A régi versenyautókba egyszerűen az utcai kocsik kormányát használták. Fából készültek, a lehető legnagyobb átmérővel, mivel akkoriban a kormányművek szervorásegítés nélkül működtek. A technológia fejlődésének köszönhetően a pilótafülkék mérete, és ezzel a kormánykerék mérete is folyamatosan csökkent. Amit manapság a Mercedes GP két pilótája, Michael Schumacher és Nico Rosberg a kezében tart, már inkább egy multifunkcionális vezérlőegység.

„Szóval, ez az én Formula-1-es kormányom. Elsőre elég bonyolultnak tűnik, beletelik néhány percbe, mire hozzászoksz. Leginkább egy NASA-irányítóközpontra emlékeztet. Először is, a közepén helyezkednek el a forgókapcsolók. Ez (EXIT) a differenciálmű kapcsolója, amit a kanyarokból kifelé menet használunk. Itt (TORQUE) pedig a differenciál-kapcsoló a kanyarbemenetekhez. Ezeket külön-külön lehet állítani. Aztán, van egy MID feliratú bütyök, ezzel állítom kanyarodás közben a differenciálzárat. Szóval, egy F1-es versenygépben három differenciál-kapcsoló van. Aztán itt van még...Ó, bocsi! Majdnem elfelejtkeztem a negyedik difikapcsolóról. Ezt (HI-SPEED) a gyors kanyarokban használjuk. Szóval négy differenciál-kapcsolója van. Ezek segítségével körről körre, vagy akár kanyarról kanyarra változtathatunk az autó menettulajdonságain” – magyarázza Nico.

„Aztán itt van a MIX, ami a benzin-levegő keverékét állítja. Ezzel tudok variálni, hogy több, vagy kevesebb benzin kerüljön a motorba [attól függően, hogy a versenytempó tartása a cél, vagy előzésre, esetleg kerékcserére készülök]. A BITE POINT feliratú gomb a kuplung pozícióját állítja, pontosabban azt, hogy hol ’harapjon’. Ezt a mérnökeink mondják meg, magunktól nem tudhatjuk. Aztán, itt van a MAIN MENU kapcsolója. Ezzel állíthatod az első szárnyat magasabbra, vagy alacsonyabbra. Ezt használjuk akkor is, ha száraz pályára való abroncsokról esőgumira váltunk. Ezen kívül is jó még pár dologra, amiket csak ritkán használunk.”

"Most vessünk egy pillantást a többi gombra, amiket szintén elég sűrűn használunk. RADIO kapcsoló – egyszer megnyomod, és beszélhetsz a csapattal. Ha be akarom fejezni, meg kell nyomi még egyszer. Fontos funkció a LIMITER. Csak rácsapsz, mikor behajtasz a boxutcába, és nem engedi, hogy 100 km/óránál gyorsabban menj [lekapcsol két hengert]. Az ON/OFF gombot akkor használod, ha valami gond van az autóval. Ilyenkor ki tudod kapcsolni az érzékelőket. Ha ugyanis egy szenzor megbolondul, nagyon valószínű, hogy az összes többi követni fogja. Noha ilyenkor az érzékelők nem küldenek adatokat a telemetrikus rendszernek, de legalább mehetsz tovább, és célba tudsz érni. Aztán itt van a PIT CONFIRM. Amikor Andy Shovlin a fülemre szól: 'Gyere ki a depóba most!', megnyomom ezt a gombot, és a garázsban kigyullad a jelzőfény. Így a szerelők rögtön tudják, hogy az egyik kocsi érkezik a depóba. Szóval ez volt az eleje. Persze, ennél is sokkal több gomb van...de azok titkosak!”

A volán felső részén a sebességváltást segítő LED-sor is helyet kapott, mely a sebességváltás legjobb időzítésében ad támpontot a versenyzőnek. Alatta több folyadékkristályos kijelzőt is elhelyeztek. Ezeken az aktuális köridő, az aktuális fékerő-eloszlás, valamint az olaj és a víz hőmérséklete jelenik meg.

A csapaton kívül a verseny rendezősége is kommunikál a pilótákkal, a kormányon elhelyezett, zászlójelzéseknek megfelelő színű lámpák segítségével. Ha a pálya egy szakaszán veszélyhelyzet adódik, a versenyző – a zászlójelzések mellett – a kormány kijelzőin keresztül is értesül erről.

A sebességváltó fel- és visszakapcsolásra szolgáló karjai a kormány hátulján helyezkednek el, csakúgy, mint a kuplung. Elöl pedig egy úgynevezett neutrális kapcsoló található, amivel a versenyző üresbe kapcsolhat, például kerékcsere előtt.

Az F1-es kormány karbonból készül, a markolatot pedig csúszásgátló bevonattal látják el. Miután minden versenyző markolása más, mindegyiknek személyre szabott kormánya van, amit a csapatok házon belül készítenek el. Az egyetlen kivétel a kijelző, ami az elektronikai csomag részeként mindenkinek egységes. Egy versenyhétvégén egy pilótának minimum három kormánykerék áll rendelkezésére.

Mint az a fentiekből is jól látszik, az F1-es autók egyik legbonyolultabb szerkezeti eleme a kormánykerék, amit egy gyorskioldó szerkezettel lehet rögzíteni a kormányoszlopra. A csatlakozó elég erős, hogy a kormányon kifejtetett emberi erőt közvetítse a kormányműhöz. Ezen a csonkon keresztül csatlakoznak az elektronikus eszközök is a versenyautó rendszereihez. Nem csoda, hogy egy mai Formula-1-es kormány több mint 40 ezer angol fontba (13,7 millió forint) kerül!

Szöveg és kép: Mercedes GP / Kóti Gergő