Hetvenkét éves korában elhunyt Guido Forti, akinek csapata sikerrel szerepelt az F3000-es sorozatban, 1995-ben és '96-ban pedig a száguldó cirkuszban is szerencsét próbált. 

Guido Forti egy olasz üzletemberrel, Paolo Guercivel alapította meg versenyistállóját, a Forti Corsét az 1970-es évek végén. Az olasz Formula Ford, illetve Formula-3-as bajnokságok megnyerése után 1987-ben beneveztek a Formula-3000-es sorozatba (a GP2 akkori megfelelőjébe), ahol többek között Nicola Larinit, Emanuele Naspettit, Andrea Monterminit és Gianni Morbidellit futtatták.

Morbidelli 1990-ben két győzelmet szerzett a Fortinak, ezzel a bajnokság ötödik helyén zárt. A következő szezonban Naspetti négy futamot nyert, de így is csak az ötödik helyen tudott végezni. 1992-ben Montermini lett a gárda vezérbikája, az olasz két győzelemmel megszerezte az F3000 Európa-bajnokság második helyét. Guido Fortit ekkor hozta össze a jó szerencse a gazdag brazil pilótacsemetével, Pedro Paulo Dinizzel, akinek családjával sikerült szponzori szerződést kötnie.

A brazil szponzorok matricáival feldíszített, citromsárga Forti-Ford 1995-ben mutatkozott be a Formula-1-ben, Diniz csapattársa Roberto Moreno lett. A csapat mindvégig a sereghajtók közé tartozott, legjobb eredményüket Diniz érte el, amikor 4 kör hátránnyal hetedik lett az idényzáró Ausztrál Nagydíjon.

Diniz 1996-ban a Ligier-hez távozott, és magával vitte a szponzorait is. A Forti visszahívta Monterminit, a másik autót Luca Badoer kormányozta. Az új autó csak a San Marinó-i Nagydíjon mutatkozott be, Badoer tizediknek hozta célba az FG03-at, melyet a korábbi Ferrari-mérnök, Sergio Rinland tervezett. Miközben a pályán elért eredmények ha lassan is, de javultak, a szponzorhiányból eredő anyagi problémák komoly próbetétel elé állították az istálót.

Az 1996-os Forti FG03-as Sergio Rinland keze nyomát viseli magán. Hiába javult a csapat formája, a pénzhiány végül térdre kényszerítette őket

Guido Forti a titkozatos Shannon Racinggel kötött megállapodástól remélte a helyzet jobbra fordulását, ám a Shannon nem fizetett, így hamarosan a csapat sem tudta kifizetni a motorokat szállító Fordot. A nyár közepi Brit Nagydíjra már nem tudott kiállni a csapat, amely így 26 GP-részvétel után megszűnt.

Az F1-es folklórban úgy tartják számon a Forti Corsét, mint az utolsó igazi privát nevezőt. Guido Forti 2002-ben csapatmenedzserként még visszatért az olasz F3000-be, ám nem termett számára babér.