Széles, mesés körítéssel, de semmi több.

Ezen a hétvégén Valenciában táborozik le a száguldó cirkusz mezőnye, hogy megkezdje hat versenyen át tartó európai turnéját. Sokan az utcai versenypályák közé sorolják a Hermann Tilke tervei alapján készült 5,419 méter hosszú pályát, de hangulatra a valenciai kört össze sem lehet hasonlítani a monacóival, vagy a szingapúrival. Még akkor sem, ha a pálya kétharmada a tengerparton fut végig.

A versenyautók a célegyenest követően 290-es tempóval vesznek be egy jobbos hajlatot, majd beletaposnak a fékbe, hogy biztonságban átkelhessenek a pályába beépített hídon. Ezzel azonban nagyjából ki is merültek a pálya izgalmai. A csapatok sajtóanyagaiban olvasható udvariasági nyalakodás ellenére a pilóták többségét nem csigázza fel a pálya: jellegtelennek, unalmasnak tartják. Adrian Sutil így fogalmazta meg kételyeit: „Nincsenek komoly kihívást jelentő kanyarok. Csak fékezel a hajtűkanyarok előtt, aztán padlógáz. Izgalmak tekintetében meg sem közelíti Monacót vagy Szingapúrt. Az egyetlen trükkös rész a célegyenesre vezető visszafordító előtti féktáv, ahol egy kanyaríven kell megtalálni a tökéletes fékezési pontot.”

A legnagyobb kihívást a pálya 25 kanyarja jelenti, ami az 57 körös versenytávot figyelembe véve, fizikálisan maximálisan igénybe veszi a pilótákat, és a nagy meleggel együtt a gumiknak is extra megterhelést jelent. Még nagyobb igénybevételnek vannak kitéve a fékek, ugyanis a pálya négy pontján (a 2-es, 8-as, 12-es és 17-es kanyar előtt) is 280 km/óra fölötti tempóról kell lelassítani, ami minalkalmanként 120-130 kilogrammnyi nyomáskifejtést igényel a pilóta részéről. Legdurvább a jobbos derékszögű 12-es, valamint a 17-es hajtűkanyar előtti féktáv, ahol a pilóták nyakára a saját testsúlyuk négy és félszerese nehezedik, nehézségi lassulás formájában.

A valenciai aszfalt nagyon hasonlít a monte-carlói pálya, valamint a Circuit Gilles Villeneuve burkolatához. Mivel közútból lett kialakítva, és évente csak egy hétvégén köröznek rajta versenyautók, a pálya tapadása meglehetősen alacsony, főleg pénteken. Ezen tovább ronthat a tengerből a szél által pályára hordott vízpermet. Ez teszi igazán nehézzé az autó egyensúlyának beállítását.

Egy rendes utcai pályához képest kimondottan tágasnak mondható a maga 14 méteres átlagos szélességével. De ettől még betonfalak között kell terelgetniük a kocsikat a versenyzőknek, ezért a legkisebb hiba is könnyen végzetesnek bizonyulhat.

Az egyenesek, lassú, derékszögű kanyarok és a 180 fokos visszafordítók azt jelentik, hogy a motorok egy folyamatos lassítás-gyorsítási tesztnek lesznek kitéve. Ám egy körön csak 58 százalékban autóznak padlógázzal a versenyzők, ami kevesebb, mint az átlag. Így a jó köridő elérése szempontjából a hangsúly nem a csúcssebességre, hanem a kigyorsításokra helyeződik. A versenyzőknek ezért a lassú részeken könnyen vezethető, a féktávokon stabil, a kigyorsításoknál pedig kiegyensúlyozott autóra lesz szükségük. A felfüggesztések beállításánál a mérnökök arra fognak törekedni, hogy a lassú kanyarokban megfelelő mechanikus tapadást adjon.

A szűk, második fokozatban teljesítendő 2-es, 12-es és 17-es kanyarok előtt is 300 km/h fölötti tempóról kell lelassítaniuk az autókat a pilótáknak, ami igen nagy kihívás elé állítja a fékeket. Ezért elsősorban a fékek hűtését kell biztosítania a mérnököknek, amihez megnövelt méretű légbeömlőket szerelnek a féktárcsákra.

A kora-nyári spanyol kánikula plusz kihívást jelent a csapatok számára, ugyanis biztosítani kell a kellő hűtést az autók számára, ami a betonfalak között nem egy egyszerű feladat. Így a mérnökök extra nyílásokat vágnak a karosszériába, ezzel biztosítva a motor és a váltó számára a megfelelő mennyiségű friss levegőt.

Szöveg: Kóti Gergő, SI Képek: Force India F1 Team, Allianz

Tech file_Circuito_Urbano_Valencia

Pályahossz: 5,419 km
Versenytáv: 57 kör = 308,883 km
Padlógáz: 58 %

Fékek igénybevétele: magas
Leszorítóerő: magas (10/7)
Gumikopás: közepes

2009-es eredmények:
Pole pozíció: 1:39,498 (196,068 km/h átlag), Lewis Hamilton (McLaren-Mercedes)
Leggyorsabb kör: 1:38,683 (197,687 km/h átlag), Timo Glock (Toyota)
Csúcssebesség: 313,5 km/h  Adrian Sutil (Force India-Mercedes)